Az óraátállítás ötletét már Benjamin Franklin is felvetette, de komolyabban először William Willett foglalkozott vele. Ő 1907 óta próbálta bevezetni – sikertelenül. A támogatók azzal érveltek az óraátállítás mellett, hogy ha kihasználják a magasabb napfényes órák számát, akkor energiát takaríthatnak meg. A kritikusok szerint az energiamegtakarításra vonatkozó érv ma már nem állja meg a helyét, hiszen a több napos óra miatt, többet használják a légkondicionálót, ami sokkal több energiát fogyaszt, mint amennyit az óraátállítás megspórol.

Magyarországon először 1916-ban vezették be, majd később többször is eltörölték. 1980 óta viszont minden évben március utolsó vasárnapján kezdődik a nyári időszámítás és október utolsó vasárnapjáig tart.

Új ANTIVANDÁL külső menetes vízadagoló gyürü érkezett, speciális karbantartókulccsal!

Használata: Lopásveszélyes helyekre!

Lengyelországból 1988-ban indult útjára, a "föld" körül! Jelenleg 35 országban hirdetik!

Itt a tavasz, ÜLTESS FÁT, cserjéket, virágokat. A fa életet ad,  gondozd, ápold, locsold,  A fa megtisztítja a világot, a levegőt amelyben élünk! Ha a földön mindenki egy fát ültetne el, már akkor javítanánk a földünk szennyezetségén.

Ausztráliából indult el 2007-ben!Hazánk 2008-ban csatlakozott az AKCIÓHOZ, mára 67 település és több mint egy  millió ember  vett részt a sötétbe boruláshoz. A Müvészetek Palotája és a Parlament is "belépett" az akcióba, ezzel is óvjuk földünket.

Idén 2010.03.27-én tartják a FÖLD ÓRÁJÁT, aki tenni akar a FÖLD-ért, aznap 20.30-kor kapcsolja le a villanyt  EGY ÓRÁRA!

Víz spórolási ötletek

- Fürdés helyett zuhanyozz!
- Ne folyóvízben mosogass!
- Ne folyóvízben moss fogat!
- Gyűjts esővizet a locsoláshoz, autómosáshoz!

2010 március 22

A Föld felületének 71%-át víz borítja, ennek kb. 2,5%-a édesvíz, a többi sósvíz, melyek a tengerekben, illetve óceánokban helyezkednek el. Az édesvízkészlet gleccserek és állandó hótakaró formájában található részét nem számítva, az édesvíz 98%-a felszín alatti víz, ezért különösen fontos a felszín alatti vizek védelme. Magyarország ivóvízellátásának több mint 95%-a felszín alatti vizeken alapszik.

Az analízis figyelembe veszi az egyes csoportok – mint egy család vagy város – energia-, étel-, víz-, építőanyag- és más fogyasztását, hogy megbecsülje az eltartásukhoz szükséges termelőképes földterület mennyiségét. A relatív fogyasztás meghatározásával az embereket az erőforrásaik gazdaságosabb felhasználására és a fogyasztói társadalomban bevett szokásaik megváltoztatására igyekszik rábírni. Az ökológiai lábnyomok adatait gyakran használják érvként a jelenlegi életmód fenntarthatóságáról szóló vitákban.

Forrás:Wikipédia

Az ökológiai lábnyom egy erőforrásmenedzselésben és társadalomtervezésben használt érték, ami kifejezi, hogy adott technológiai fejlettség mellett egy emberi társadalomnak milyen mennyiségű földre és vízre van szüksége önmaga fenntartásához és a megtermelt hulladék elnyeléséhez. A kifejezés William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusoktól származik. Ez az érték kiszámítható egyes emberekre, csoportokra, régiókra, országokra vagy vállalkozásokra is.

Forrás:Wikipédia

A víz (lat. aqua) a hidrogén és az oxigén vegyülete, kémiai képlete H₂O (dihidrogén-monoxid). Olvadáspontja: 0 °C, forráspontja: 100 °C. A „víz” megnevezés általában a szobahőmérsékleten folyékony állapotra vonatkozik, szilárd halmazállapotban jégnek, légnemű halmazállapotban gőznek nevezik.

Forrás:Wikipedia